Iskolai megemlékezés Leövey Klára születésének 200. évfordulója alkalmából

Leövey Klára egész életét átszövi a magyar történelem. A XIX. század nagy változásai, a reformkori remények, a 1848-as forradalom lángja, majd a megtorlás, a börtön, a kényszerű emigráció, végül a kiegyezést követő, meg nem alkuvó újrakezdés.

A békés időkben – életének jelentős részét neveléssel töltötte, majd mint író, elsősorban újságíró tett hitet a nők nevelésének fontosságáról. A nemzeti felemelkedés és a szabadság eszméjét nem csak hirdette, hanem a börtönt is vállalta igazáért.

Az alábbi leírás – ritka irodalomtörténeti adalék – Leövey Klára egyetlen ránk maradt versének keletkezési körülményeibe ad bepillantást. A 172 soros versből egy rövid részlet is jól mutatja, hogyan élte meg Leövey Klára a börtön éveket.

„6. Államfoglyok és fogolynők

A forradalom után jött a bosszúállás, nem a »lázadásáért«, mint inkább a szenvedett kudarcokért. Akit ki nem végeztek, vagy ki nem menekült külföldre, itthon börtönbe került, hol nagyon erős lélekkel kellett bírnia, hogy el ne pusztuljon vagy a téboly áldozatává ne essék. Még a szellemi foglalkozást is eltiltották tőlük, hogy biztosabban elpusztuljanak. Kevés helyen volt megengedve, hogy irodalmi foglalkozást folytasson az államfogoly, másutt ellenben a legnagyobb ravaszsággal juthattak hozzá a foglyok egy pár ív papírhoz, és írószerekhez, többnyire a porkoláb megvesztegetésével; ha azonban észrevették, hogy a rab csak napló jegyzeteket is mer csinálni, azt elszedték tőle s megsemmisítették. Kétszeresen becses tehát minden oly feljegyzés, mely e korból, az államfoglyoktól ránk maradt, sok szenvedés árán megvásárolt ereklye minden sor azokból.

A leginkább megható enemű ereklye Leövey Klára

»Két szomszéd börtön« című költeményének kézirata. Két méter hosszú, durva lepedővászon az anyag, melyre nem tintával, de kályhakoromból készült festékkel írta versét a sanyargatott államfogolynő, kitől durva porkolábja, Kaempff császári kapitány még az írószerek használatát is megtagadta. Apró gyöngybetükkel, hogy sok férjen a vászondarabra, írta rá a rabnő költeményét, melyben a saját és társnője, gróf Teleki Blanka börtönét írja le.

Madarász József is elmondja emlékirataiban, mily bajjal jutott íróeszközökhöz, hogy napi jegyzeteit folytathassa s csak igen kevés helyen bántak oly emberiesen a foglyokkal, hogy az írást nekik megengedték. Igen sokan, hogy valami foglalkozásuk legyen, apró emléktárgyakat készítettek, ha másból nem lehetett, saját szájuktól vonták meg a kenyeret s abból gyúrtak anyagot s így dolgoztak. Sokan elérték céljukat, hogy valamire összpontosíthatták figyelmüket s megmenekülték a tébolytól, mások azonban elpusztultak.

Az államfogolynők közül első helyen említendő föl »A két szomszéd-börtön« két hősnője: gróf Teleki Blanka és Leővey Klára. A két hölgyet a magyar nők között szőtt összeesküvés gyanúja miatt tartóztatták le egy 14 éves cselédlánykával, Bernwaller Erzsébettel együtt s eleinte az Újépületben sanyargatták.

Báró Vay írja mémoirejaiban, hogy több ízben járta híre annak, hogy másnap Teleki Blankát akasztják föl, ami Vayt, a grófnő rokonát mindannyiszor igen megrendítette. Végre tízévi várfogságra ítélték el a grófnőt s öt évre Leővey Klárát s együtt vitték őket Kufsteinba, hol Klára kiülte az ő öt évét, a teljesen elbetegesedett grófnőt azonban el kellett bocsátani, hogy ne haljon meg börtönében.”

(Forrás: http://realeod.mtak.hu/7940/2/MTA_Konyvek_173932.pdf  Kacziany Géza: A magyar mémoire-irodalom 1848-tól

1914-ig, megjelent a Könyvtári fűzetek 3. szám, szerkeszti

Kőhalmi Béla, Budapest, 1917)

LEÖVEY KLÁRA: A két testvér börtön, részlet

 E két testvér börtön lett tanyája

A két lelkes magyar rabnőnek,

Ilyen lakkal látta el a császár,

Mit mondhatnál inkább ketrecznek.

És miért zárták ide a nőket? Mert hőn szerették hazájukat,

S meg nem hajolának hódolattal, A vértszomjazó hadibírónak.

És mert lelköket meg nem törheté,

Azért dühöngő bosszújába,

Elítélte, hogy hosszas kínzással Bezárhassa Kufstein várába.

De a két honleánynak szellemét

Ez ítélet nem sújtotta le,

És derülten, mint máglyára vértanú,

Ment rendeltetése helyére.

A sötétlő börtön ridegsége

Le nem súlytá lelköknek röptét,

Mert képzetök e zord falak között,

Nagy honfiknak látá szellemét.

   Teleki Blanka rajza Leőwey Kláráról

a börtönben készült

(Forrás:

https://www.academia.edu/16388421/Le%C5%91wey_Kl%C3%A1ra_egyetlen_verse_A_k%C3%A9t_testv

%C3%A9r_b%C3%B6rt%C3%B6n_A_P%C3%A9csi_Le%C5%91wey_Kl%C3%A1ra_Gimn%C3%A1zium _erekly%C3%A9je  

Leőwey Klára egyetlen vers: A két testvér börtön. A Pécsi Leőwey Klára Gimnázium ereklyéje)